A COGBAT tesztszett a Vienna Test Systemben a neuropszichológiai kognitív állapotfelmérés alapeszköze, ennek megfelelően felhasználási területe is szerteágazó. Szakemberek olyan esetekben használják, ahol felmerül annak lehetősége, hogy egy személy kognitív képességei valamilyen okból károsodtak, azaz eltérnek az átlagostól. Ilyen eset lehet egy agyi trauma (pl. stroke, fejsérülés), fejlődési sajátosság (pl. demencia), de egyes pszichológiai (depresszió, skizofrénia) vagy egyéb (pl. long-COVID) kórképek járulékos tünete is lehet a kognitív állapotromlás. A COGBAT lehet a különböző neurológiai, pszichiátriai és pszichológiai zavarok esetén a neuropszichológiai diagnosztika első lépése, mivel átfogó képet ad a figyelem, a memória és a végrehajtó funkciók működésének aktuális állapotáról. Az említett három területen, illetve összességében is értékeli a vizsgált személy (járulékos) kognitív képességromlásának mértékét („nincs kognitív károsodás” / „kognitív károsodás előfordulhat” / „kognitív károsodás áll fenn”).

A teljes tesztszett kitöltése 60 percet vesz igénybe.

A CFADHD a felnőttkori ADHD diagnosztikájában használható tesztválogatás, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás kognitív tüneteinek feltérképezésére szolgál. A neuropszichológiai felmérés segíthet a személynél fennálló károsodások leírásában, a páciens szubjektív megéléseinek objektivizálásában, a mindennapi életben tapasztalt nehézségek és rendellenességleírások / magyarázó modellek megfeleltetésében és az ADHD diagnózisának alátámasztásában. A teszteredmények bemutatása fokozhatja az ADHD-s személyek terápiás együttműködési hajlandóságát. A neuropszichológiai tesztek eredményei a kezelési módszerek értékelésére és a tünetek lefolyásának leírására is felhasználhatók.

A diagnosztikát segítő normacsoportok 16 éves kor felett állnak rendelkezésre.

A DRIVESC2 tesztszettet elsősorban az időskorú vagy megváltozott képességű személyek járművezetési alkalmasságának előszűrésére fejlesztették ki Ausztriában. A teszt feldolgozási sebességet, kognitív flexibilitást és vizuális tájékozódási képességet mér, kitöltéséhez pedig csak egérre / érintőképernyőre és mindössze 10 percre van szükség, így akár egy orvosi rendelőben is elvégezhető a mérés. A tesztek kiválasztását a szakemberek egy olyan kutatásra alapozták, amelyben idős személyek kitöltöttek különféle neuropszichológiai teszteket, illetve részt vettek egy közúti vezetési vizsgálatban. Az eredmények alapján ez a tesztkombináció tudta leginkább előre jelezni a rossz vezetési teljesítményt. A teszt előszűrő jellegéből fakadóan azoknál a személyeknél, akik nem érik el a meghatározott minimális teljesítményszintet, további részletesebb vizsgálatok szükségesek az alkalmasság vagy alkalmatlanság megállapításához.

A figyelem segítségével tudjuk kellő kitartással és pontossággal végezni fontos feladatainkat, közben a lényegtelen dolgokat pedig figyelmen kívül hagyni. A figyelem mentális erőfeszítéssel jár, és ha hosszú ideig kell fenntartanunk, általában egy idő után csökken a hatékonysága. A figyelem a magasabb szintű kognitív képességek alapja is.

A figyelemzavar az agykárosodás egyik leggyakoribb következménye, és gyakran megfigyelhető mentális betegségek járulékos tüneteként is.

Zomeren és Brouwer (1994) modelljükben elkülönítették a figyelem különböző aspektusait: a figyelem intenzitása szerint megkülönböztették az éberséget, a fenntartott figyelmet és a vigilanciát, szelektivitása szerint pedig a fókuszált, szelektív és megosztott figyelmet. Figyelmi taxonómiájában Sturm (2009) nevesítette a korábbiak mellett a figyelem téri aspektusát is.

A Vienna Test Systemben a WAF – Észlelési és figyelmi funkciók tesztbattéria alkalmas a figyelem összes említett dimenziójának mérésére. A COG teszt koncentrációt, a DAUF fenntartott figyelmet, a VIGIL vigilanciát, a SIGNAL pedig hosszú távú fókuszált figyelmet mér.

A memória az észlelt információk megtartásának, rendszerezésének és későbbi előhívásának képessége. A memória különféle funkcióterületeket és folyamatokat foglal magában, amelyek agysérülések következtében károsodhatnak (Schuri, 2009). Mivel a memóriazavarok mód-specifikusak lehetnek, és függhetnek a megőrzési intervallum hosszától (rövid vagy hosszú távú), a memória mérésének is különböző időintervallumokat és ingeranyagokat (verbális, figurális) kell magában foglalnia.

A munkamemória jól ismert modellje Baddeley (2000) nevéhez köthető. A modell különbséget tesz a munkamemória tárolási és végrehajtó funkciói (pl. kódolás, frissítés, előhívás) között. A munkamemória tárolási funkcióját általában a kapacitáskorlát – vagyis a benne tárolható legnagyobb vagy maximális információmennyiség – megállapításával mérjük.

A VTS memóriatesztjei közül az FGT rövid- és hosszútávú figurális memóriát mér mind felidézési, mind felismerési feladatokkal. A közismert paradigmát használó CORSI teszt a vizuális memória kapacitáskorlátját hivatott megállapítani. Az NBV az n-back paradigmát használva méri a munkamemória frissítési funkcióját verbális ingeranyag (betűk) felhasználásával, míg az NVLT nonverbális ingeranyagot használ a tanulás képesség tesztelésére.

A végrehajtó funkciók kulcsszerepet játszanak a cselekvés, a mindennapi élet teendőinek sikeres irányításában. Ezalatt olyan metakognitív folyamatokat értünk, amelyek a célorientált és helyzethez illő viselkedést lehetővé teszik: ide tartozik például a cselekvések előrejelzése, tervezése, célzott végrehajtása, nyomon követése vagy gátlása. A végrehajtó funkciók zavara jellemző tünet a prefrontális kéreg károsodásakor, például koponyasérülés, daganatok vagy agyi infarktus következtében.

A végrehajtó funkciók mérésére a következő teszteket ajánljuk a Vienna Test Systemből: a STROOP tesztet az interferencia, a SWITCH tesztet feladatváltás, a TOL - London tornyai tesztet a tervezés, a TMT – Trail Making tesztet a feldolgozási sebesség és kognitív flexibilitás, az INHIB-et a válaszgátlás, a 5POINT-ot pedig a gondolkodás rugalmassága és a figurális fluencia mérésére.

A térbeli feldolgozási képességünk segítségével tudunk különböző tárgyakat leképezni és manipulálni az elménkben: például kétdimenziósan ábrázolt tárgyakat háromdimenziós tárgyként látni és elképzelni, hogy hogyan nézne ki ugyanaz a tárgy egy másik nézőpontból. A térbeli feldolgozási képesség gyakran károsodik különböző eredetű agyműködési zavarok következményeképpen, és jelentős nehézségeket okozhat a mindennapi életben.

A Vienna Test Systemben a 3D teszt a téri orientáció, a LAT pedig a vizuális tájékozódási képesség mérését teszi lehetővé.

A nyelvi és a numerikus feldolgozás zavarai leginkább a beszéd (olvasás, írás, megnevezés stb.) sajátos zavaraiban, a számok korlátozott megértésében (számok olvasása, számírás, számok szabályos elrendezése stb.) és redukált aritmetikai, matematikai képesség formáiban nyilvánulnak meg. A nyelvi vagy számfeldolgozási zavarokkal küzdők számára lényegesen nehezebb a mindennapi életben való önálló eligazodás.

A központi idegrendszeri rendellenességek vagy agysérülések következtében kialakult nyelvi megértési vagy nyelvelsajátításhoz köthető zavarokat (azaz az afázia különböző formáit) különböző verbális fluenciatesztekkel szokták vizsgálni. A Vienna Test Systemben az IBF teszt S2-es, egyszerű tesztformájának verbális intelligencia és numerikus intelligencia altesztjei alkalmasak a nyelvi megértés és számfeldolgozás neuropszichológiai szempontú felmérésére.

Az információfeldolgozási sebesség olyan összetett képesség, amely számos neuropszichológiai dimenzióhoz kapcsolódik, beleértve a figyelmet és a végrehajtó funkciókat. A feldolgozási sebesség csökkenése számos neurológiai, pszichiátriai és pszichoszomatikus rendellenesség esetén jellemző.

A Vienna Test Systemben a klasszikus tesztparadigmaként jól ismert TMT – Trail Making teszt „A” része mér vizuomotoros feldolgozási sebességet.

A reakcióképesség legfőbb mutatójának a reakcióidőt és a reakcióidő (pl. időbeli) változását tekintjük, amely a pszichometriai mérések gyakori témája. A reakcióképességet vizsgálhatjuk egyszerű (ahol egyszerű ingerre egyszerű választ várunk) és komplex (ahol sokféle felmerülő ingerre mindig egy adekvát választ várunk) helyzetekben. A reaktív stressztűrést komplex és gyorsuló, túlingerlő környezetben tudjuk mérni.

A reakcióképesség mérése különösen fontos a közlekedési alkalmasság megállapításakor, akár megváltozott munkaképességű személyek, vagy különböző neurológiai, illetve pszichiátriai rendellenességek esetében. A Vienna Test Systemben az RT az egyszerű reakcióképesség, a DT pedig a komplex reakcióképesség és a reaktív stressztolerancia mérésére alkalmas tesztek.

A szenzormotoros funkciók alatt a szenzoros és motoros teljesítmény összehangolt, együttes működését értjük, ahol a mozgások vezérlése és monitorozása a szenzoros visszacsatoláson alapul. A szenzomotoros funkciók működtetésekor egy inger érzékszerv általi észlelése és a megfelelő motoros viselkedés végrehajtása összefügg egymással és párhuzamosan fut; ilyen például a vizuális inger szemen keresztüli észlelése és a karmozgások célzott irányítása. A szenzomotoros zavarokkal küzdő személyek számára mindennapi feladatok elvégzése is nagy kihívást okozhat. A szenzomotoros funkciók épségét gyakran vizsgálják a megváltozott munkaképességű személyek munkahelyi re-integrációja kapcsán, például olyan munkakörök esetén, ahol a személy műszerek vagy gépek irányítását végzi.

A VTS szenzomotoros funkciókat vizsgáló tesztjei közül a 2HAND és a B19 a szem-kéz és kétkéz koordináció mérésére, az SMK a szem-kéz-láb koordináció vizsgálatára, az MLS pedig a kéz finommotorikus irányításának (pl. célzás, vonalvezetés, a kézfej stabilitása / kézremegés, csuklómozgás pontossága stb.) tesztelésére irányul.

A különböző mentális, agyi funkciókat érintő zavarok esetén jelentős eltérés lehet a páciens szubjektíven tapasztalt megélése és a neuropszichológiai károsodásra irányuló objektív vizsgálatok eredményei között. Például egy személy sokkal drasztikusabbnak, vagy éppen sokkal kevésbé jelentősnek észlelheti saját memóriaproblémáit, mint amit a teszteredmény mutat, ez az információ pedig fontos lehet a pacienssel foglalkozó szakemberek számára.

A saját mentális képességek (pl. figyelem, memória, végrehajtó funkciók) szintjének önértékelését teszi lehetővé a Vienna Test System FLEI nevű kérdőíve.

A klinikai neuropszichológiában a szakemberek gyakran használnak a kognitív képességmérés mellett a személyiség különböző aspektusaira vagy a stresszkezelésre irányuló teszteket, kérdőíveket is.

A Vienna Test Systemben az EPP6 teszt Eysenck személyiségelméletére építve méri fel az Extraverzió, az Érzelmi stabilitás (Neuroticizmus) és Kalandkeresés (Pszichoticizmus) dimenzióinak különböző jellemzőit. Az FBS az öngyilkossági rizikó és a depresszív állapotok különböző tudatos és tudattalan (pl. alkohol és droghasználat, aszociális viselkedés) aspektusaira kérdez rá. A DSI egy olyan speciális stressz-leltár, amely a stresszt kiváltó tényezőkről, a stressz megnyilvánulásairól, a rendelkezésre álló megküzdési stratégiákról és a stabilizálódó stressz által kiváltott kockázatokról gyűjt információt. Az AVEM teszt a munkahelyi stressz felmérésére irányul, és alkalmas a motiválatlan, túlhajszolt vagy kiégett állapotok (burnout) azonosítására.